Nevelni szép szóval, kedvességgel

Bosco Szent János nevelési elveit 28 éve követik a róla elnevezett szatmárnémeti Caritas-központ munkatársai.

A gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt szükségük van példaképekre, olyan kiváló emberekre, akik kitartanak meggyőződéseik mellett és helyt állnak a legnehezebb helyzetekben is, akik töretlenül hisznek abban, hogy erőfeszítéseik révén a világot egy jobb hellyé tehetik. Ilyen példakép Bosco Szent János a Szatmári Egyházmegyei Caritas szatmárnémeti Don Bosco Nappali Központjának munkatársai és az intézménybe járó gyermekek számára.

Január 31. Bosco Szent János emléknapja. Az ő nevét viselő, 1995-ben megalapított Caritas szociális óvoda munkaközössége ezen a napon minden évben szeretettel és tisztelettel emlékezik meg az intézmény oltalmazójának életéről, munkásságáról, példaértékű cselekedeteiről. Idén, a bensőséges hangulatú ünnepségen dr. Román János vezérigazgató is részt vett, hogy közelebb hozza a gyermekekhez a nagy nevelő személyét.

Dr. Román János mesélt az ovisoknak Don Bosco gyermekkoráról, édesanyjáról, Margit néniről, továbbá arról, hogyan orvosolta az atya a tanítványok között felmerülő nézeteltéréseket, rávilágítva arra, mennyire fontos, hogy bocsánatot kérjünk, ha megbántunk valakit, és amennyiben mások veszekedésének vagyunk tanúi, hogy kibékítsük a vitázó feleket.

De Bosco Szent Jánostól nemcsak a gyerekeknek, a pedagógusoknak is van mit tanulniuk. „Abban az időben – a XIX. században – amikor a gyerekeket és fiatalokat főleg veréssel nevelték, neki az volt az elve, hogy nevelni szépre és jóra szép szóval, kedvességgel is lehet. Ezt próbáljuk mi is a mindennapi munkánk során alkalmazni: a gyerekeket szép szóval, nagyon sok türelemmel és szeretettel nevelni” – állítja Kocsis Katalin óvónő, aki az intézmény megalapítása óta tagja a munkaközösségnek.

Amikor az óvoda megkezdte működését, mindenki csak Caritas-óvodának hívta – tájékoztatott Kocsis Katalin. A Don Bosco nevet egy évvel később, 1996 őszén vette fel az intézmény. „Schupler atya, az akkori Caritas-igazgató megkért, gondolkozzak el azon, mi legyen az óvoda neve. Én Bosco Szent Jánosra vagy Néri Szent Fülöpre gondoltam. Végül az intézmény egyik fő támogatója, az augsburgi Caritas úgy döntött, hogy a központot Bosco Szent János védemére bízza. Ő is szegény sorsú gyerekekkel és fiatalokkal foglalkozott, őket nevelte és oktatta. Néri Szent Fülöp is nagyon tetszett, ugye a mosolygós szentnek nevezik vidámsága, viccessége miatt. De mivel Bosco Szent Jánosnak példaképe volt Néri Szent Fülöp, így az intézmény nevében mindketten jelen vannak” – idézte fel az óvónő a névadáshoz fűződő emlékeit.

A Cloșca sugárúton működő Caritas-gyermekközpontba összesen 32 óvodás jár: 16 a magyar és 16 a román tannyelvű csoportba. Mivel az intézmény megalapítása óta már közel három évtized telt el, az egykori óvodások között vannak, akik szülőként térnek vissza a központba, ahová ma gyermekeik járnak. A régi ellátottak, akik ma már másképp élnek, mint szüleik, és akik gyermekeiket is más szellemben, tudatosabban, felelősségteljesen nevelik, ők bizonyítják igazán, hogy Don Bosco nevelési módszere működik, és alkalmazása sokak sorsában hozott már és hoz még pozitív irányú változást.