Példaértékű összefogás alapjait fektették le

A Szatmár megyei gazdasági szektor, a tanügy, a civil szervezetek és a roma kisebbség képviselői ültek egy asztalhoz a Szatmári Egyházmegyei Caritas Szervezet meghívására a január 22-én megszervezett workshop keretében, hogy helyi megoldásokat keressenek helyi problémákra.
A résztvevőket Fülöp Orsolya projektkoordinátor és Román János Caritas-vezérigazgató köszöntötte, majd a workshop moderátora, Claudia Macaria vázolta az esemény megszervezésének kontextusát.
A workshopra „A szatmári és máramarosi régióban élő romák és más szociálisan hátrányos helyzetű csoportok életkörülményeinek javítása” elnevezésű projekt keretében került sor. A 2014-ben indult és idén finalizálódó projekt kezdeményezője a Svájci Caritas, gyakorlatba ültetője a Szatmári Egyházmegyei Caritas Szervezet, a kolozsvári Roma Közösségek Erőforrás Központjával (RKEK) együttműködésben. Az első években a projekt az erdődi, túrterebesi és nagybányai roma közösségek felzárkóztatására összpontosított nevelési, közösségfejlesztési és egészségügyi programok által. A 2018-as projektextenzió révén 10 újabb Szatmár megyei vidéki településen élő hátrányos helyzetű közösség is célcsoporttá vált. A projektben érintett közösségekkel való munka során a Caritas és az RKEK szakemberei azt tapasztalták, hogy aggasztóan nagy azoknak a fiataloknak a száma, akik a 8. osztály elvégzése után nem tudják folytatni tanulmányaikat, nem végzik el a kötelező 10 osztályt, ezáltal pedig csekély az esélyük arra, hogy elhelyezkedjenek a munkaerőpiacon – foglalta össze a workshop előzményeit a moderátor.
A találkozó megszervezésének célja az volt, hogy egy párbeszéd-zóna feltételeit teremtese meg a tanügyi rendszer, az üzleti szféra és a civil szervezetek között, hogy közösen konkrét megoldásokat találjanak ennek a helyzetnek a javítására. Az esemény hosszú távú célja, hogy a jelenlévők a továbbiakban is rendszeresen találkozzanak és megoldásokat keressenek a hátrányos helyzetű közösségekből jövő fiatalok segítésére, támogatására, a munkaerőpiacon való sikeres elhelyezkedésük érdekében – tájékoztatott Claudia Macaria.
Ezt követően Stephan Müller társadalmi befogadás szakértő EU-s és romániai kontextusba helyezte a workshop témáját. Elmondása szerint az Európai Unió tagországaiban a roma fiatalok oktatása, képzése, a munkaerőpiacon való elhelyezkedésére vonatkozó statisztikai adatok katasztrofálisak. Egy EU-s felmérés szerint a 16-24 év közötti romák 63%-a nem részesül oktatásban, képzésben, nincs alkalmazásban. Romániában a lakosság rohamos elöregedésének következtében 2040-re előreláthatóan a jelenlegi 17-ről 28%-ra nő a 65 év fölöttiek száma, ami azt jelenti, hogy a dolgozó réteg aránya tovább csökken. Ha tekintetbe vesszük az 1.8 millió Romániában élő romát, és azt, hogy a munka területén 20%-ot tesz ki az új roma munkaerő, akkor világossá válik, hogy a romák társadalmi befogadása gazdasági növekedéshez vezet és hozzájárul a nyugdíjak és a szociális szolgáltatások finanszírozásához. Romániában a roma inklúzió makroökonómiai szükség – hangsúlyozta Stephan Müller, aki úgy véli, az állami, a gazdasági, valamint a civil szektor együttműködése által a jelenlegi helyzet javítható és probléma helyett lehetőségként tekinthető.

Tanulmány a Szatmár megyei helyzet felmérésére

Az EU-s és romániai helyzet ismertetése után Dezső Júlia szociológus konkrét, aktuális, Szatmár megyei helyzetet vázolt a projekt keretében elkészített tanulmány bemutatása által. „Ez a kutatás azért érdekes mert vidéken készült, olyan családok és fiatalok körében, akiket a statisztikákban nem nagyon találunk meg, márcsak azért sem mert ők kimaradtak az iskolai nyilvántartásból, mivel nem járnak iskolába, bár még iskolakötelesek. Romániában a 10 osztály a kötelező, de a roma közösségekben 10-ből 7 gyerek nem végzi el a kötelező tanulmányokat” – állítja Dezső Júlia. A tanulmány három kérdést vizsgál: miért nem tanulnak tovább a hátrányos helyzetű vidéki fiatalok, továbbá amennyiben valaki közülük folytatja tanulmányait, azt minek köszönhetően teszi, valamint azt, hogyan helyzekednek el vagy miért nem ezek a fiatalok a munkaerőpiacon. A tanulmány 58 egyéni interjút tartalmaz, melyeket fiatalokkal, szülőkkel/nevelőkkel, tanárokkal és munkaadókkal készítettek, hogy minél több szemszögből, minél részletesebb rálátást nyújtsanak a problémára. Az interjúk 13 Szatmár megyei településen készültek, amelyek a Caritas-projektben is érintettek: Szatmárnémeti, Szatmárudvari, Túrterebes, Mikola, Erdőd, Szakasz, Magyargéres, Krasznamihályfalva, Ákos, Érszakácsi, Tasnád, Mezőterem, Nagykároly. A tanulmány az aktuális helyzetet térképezi fel – hangsúlyozta a szakember - amely lehetővé teszi egy a tények alapján való hatékony beavatkozás megtervezését és gyakorlatba ültetését a Szatmár megyei magán- és közszféra szereplői számára.
A tanulmány román nyelven minden érdeklődő számára hozzáférhető a következő linken: http://www.caritas-satumare.ro/media/images/Studiu.pdf 
A tanulmány eredményeinek ismertetése után csoportmunka következett. A résztvevők két témát gondoltak végig: mitől lesz sikeres a szakmai képzés, illetve mi tehető helyi szinten az aktuális helyzet javítása érdekében. Az egyes csoportok bemutatták a többieknek is a megfogalmazott ötleteket és javaslatokat, amelyeket aztán együtt meg is beszéltek.  

Folytatás közös erővel

A workshop konklúzióját a Svájci Caritas-t képviselő Thomas Hackl így foglalta össze: „Jó úton haladunk, mivel közös célkitűzések fogalmazódtak meg. Amikor mindannyian: a tanügy, a cégek, a civil szervezetek ugyanoda szeretnének eljutni, amikor közös a cél, akkor nagy esély van arra, hogy el is érjük azt. Nagyon sok teendő vár ránk (...) de amit itt felvázoltunk az a helyi szinten rendelkezésre álló forrásokkal megvalósíthatónak tűnik.” A szakértő hozzátette még, hogy a svájci alapokból finanszírozott projekt 5 éves időtartama alatt a Caritas nagyon sok anyagi és emberi erőforrást fordított olyan problémák megoldására, amelyek az egész társadalmat érintik, és valójában egy civil szervezet saját erőforrásaiból ez a folyamat nem fenntartható. A projekt keretében szerzett tapasztalat viszont hasznos lehet a folyamat folytatásában – véli Thomas Hackl - de csak közös erővel: a tanügy, az önkormányzat, a cégek, a civil szervezetek összefogása, közös akcióterv kidolgozása által. A Szatmári Egyházmegyei Caritas Szervezet ebben az együttműködésben a facilitátor szerepét tudja vállalni – mondta a szakember. Román János, a szervezet vezérigazgatója megerősítette Thomas Hackl szavait, biztosítva az egybegyűlteket, hogy a Caritas nyitott az együttműködésre.